HU | EN
Főoldal Módszertan Munkafolyamat Visszatérés

Visszatérés


2019-ben zárult le az NFI első 10 éves felvételi ciklusa, ezzel mind az A, mind pedig a B hálón rendelkezésre állnak felvételi adatok. 2020-ban megkezdődhetett a „visszatérés”, ami az erdőleltárban az ismételt méréseket jelenti.

Az eddigi, egyfajta statikus adatgyűjtést jelentő mérések, azzal válnak dinamikussá, hogy a méréseket ugyanazon mintaterületeken ismételten elvégezzük, s az így nyert állapot adatokat összevetjük a 10 évvel ezelőttiekkel. Az összevetés teszi lehetővé az erdő életében bekövetkezett változások követését.

Ahhoz, hogy ezt adekvát módon meg tudjuk tenni, már az első felvétel metodikáját megfelelő módon – a majdan megfigyelni kívánt változásokhoz igazodva – kellett megválasztani. Az ismételt mérések adatainak elemzésével a 10 év alatt bekövetkezett változások, trendek származtathatók.

A visszatérés során legfontosabb a területi és fakészlet adatokban bekövetkezett változás, s ezen belül a növedék, a fakitermelés és a mortalitás számítása.

Amíg egyes adatok ismételt felvétele esetén az aktuális érték korábbi értékkel való összehasonlítása viszonylag egyszerűen kirajzolja az esetleges változás trendjét, addig a mintafák dinamikusan változó, egyedi észlelésű paraméterei már nagyobb kihívást jelentenek. Ez esetben a visszatérés lényege az, hogy az egyes ciklusokban felvett, egyedileg azonosítható, georeferálható mintafákkal el lehessen számolni, és mérlegszerűen kimutatni az egyezést, illetve az esetleges változást. Ehhez elengedhetetlen a ciklusok közötti egyedszintű kapcsolat létrehozása és az egyedszintű „életpálya” egyes stádiumainak bekódolása, majd a mintafa paramétereiben bekövetkezett változások modellezése.

A visszatérés komoly lehetőséget jelent az eddigi módszertan átgondolására is, mely során egyrészt a felvett adatok köre, másrészt a felvétel módja is változott. A módosítások egy része a visszatérés – jellemzően technikai - támogatását, egy része az adatkör szakmai revízióját szolgálta. Egyes paraméterek pedig a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás hatékonyabb kielégítése érdekében kerültek beépítésre.

Mivel meghatározóan a 10 évvel ezelőtti mintapontokon zajlik a felmérés, a 2010-es felvett adatok állománya az előkészítés alapja, ezek kerülnek betöltésre az induló projekt adatbázisába. A projekt előkészítésekor alaposan meg kellett vizsgálni, hogy mely mezők régi értékét kell megőrizni, esetleg összehasonlítás céljából, vagy melyeket kell az újrafelvételnél korrigálni.

A visszatérés során az előző felvétel számos egyéb információja segíti a terepi munkavégzést, melyek egy olvasható, szöveges mezőbe kerültek feltöltésre. Szintén bekerültek olyan paraméterek, melyek a korábban felvett mintapont beazonosítását, illetve a felvett faegyedekkel kapcsolatos változások minősítését támogatták. Ezek az adatok segítik lekövetni az elmúlt 10 évben bekövetkező változásokat, egyedszinten.

Az erdőleltár terepi felméréséhez, illetve az adatok feldolgozásához használt Field-Map szoftvercsalád amellett, hogy biztosítja az adatfelvétel rendezett és átlátható struktúrában történő kivitelezését, és akár a helyszínen való ellenőrzését, az a mintapontok ismételt felvételét is támogatja. Az egyik ilyen ismételt mérést támogató funkciója (Repeated Measurement, RM) segítségével a korábbi mintafák beazonosítása egyszerűbbé válik azzal, hogy mérés során felkínálja a korábbi egyed kiválasztását (akár több, egymáshoz közeli fa esetén is használható).

Visszatérés
RM funkció - a mintafa bemérésekor a korábban felvett mintafák közül a program felajánlja a legközelebb esőket

Az egyes paraméterek felvétele során pedig az RM funkció lehetőséget ad az aktuális és a korábbi értékek összehasonlítására, az eltérések kezelésére (régi érték elfogadása, felülírása).

Az NFI metodikájából adódóan a változások detektálása, az új és a korábbi információk összekapcsolása mintapont, illetve mintaterület és faegyed szinten valósul meg.

Az ismételt mérésekkel kapott információk által alkotott trendek a természeti változások irányát és ütemét mutatják be. Ilyen a biodiverzitás alakulása, a klímaváltozás ütemének és az inváziós fajok terjedésének nyomon követése, és nem utolsó sorban az erdei faanyag mennyiségi és minőségi nyilvántartása.