Modellezés, prognózis
A nagyterületű erdőleltár egyik legfontosabb felhasználási területe a prognóziskészítés. A közép és hosszú távú projekciók ugyanis elengedhetetlenek a hosszabb távú szakmapolitikai stratégiák megalapozásához.
A modellezés az NFI adatok hasznosításának egy magasabb szintje. Egyrészt kitűnően demonstrálja az NFI-ben rejlő potenciált, másrészt az ágazaton belüli és az ágazatok közötti szakmai kapcsolatok elmélyítését is szolgálja. A jövőben nagy jelentőséggel bír a megújítható erőforrások prognosztizálása, illetve a faállományok szénmegkötésének előrevetítése szempontjából is.
Az NFI egyik kiemelt előnye, hogy akár már rövidtávon is alkalmas felmerülő, specifikus információigény(ek) kielégítésére, aktuálisan, illetve kellő megbízhatósággal rendelkezésre nem álló adatok gyűjtésére. Ez szolgálhatja szakmapolitikai döntések előkészítését, vagy már meghozott döntések hatásainak felmérését.
Az NFI adatok teljes körűségüknél, objektivitásuknál fogva, valamint az erdőleltár jellegében adódó idősoros adatok kinyerése miatt kitűnő input adatként szolgálnak a hazai és európai, erdőkkel kapcsolatos prognózisok, modellek készítéséhez.
Modellezésre, prognóziskészítésre az igény jelen van, a kellő, hazai viszonyokra optimalizált eljárás kidolgozása viszont még várat magára.
Az erdészeti tudomány és ezáltal a szakirodalom kiemelten foglalkozik a modellezés és prognózis kérdéskörével, lehetőségeivel:
„Az erdészeti prognózisok - a termelési periódus hossza, az erdőhöz fűződő társadalmi szükségletek viszonylag lassú változása és az erdő önszabályozó képessége következtében - sokkal megbízhatóbbak. Ezért például egy egy-két évtizedes távlatú agrárprogramba, vagy környezetvédelmi előrejelzésbe meglehetősen könnyű - de egyben meglehetősen érdektelen - az erdészeti ágazat prognózisát beilleszteni.
Sokkal érdekesebb számunkra a nagyobb erdőállományokra, igen nagy időtávlatra kiterjedő, kedvező célállapot felé konvergáló idő utak kidolgozása. A hosszú távú termelésszabályozásnak az erdészetben hagyománya van. Kezdetben a kitűzött - leegyszerűsített, mesterkélt - célállapot közvetlen, gyors elérésére törekedtek (vágásosztás, térszakozás), majd kialakultak a jövőképtől - a normától - való eltérések kiegyenlítésén alapuló, a célállapotot fokozatosan - asszimptotikusan – közelítő stratégiák (pl. Hundeshagen képlete, Osztrák kamarai képlet, FM 1880-képlet, EBSA eljárás).”
dr. Király László - dr. Mészáros Károly: Konvergens prognózisok szerepe az erdőgazdasági stratégiák tervezésében, Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1994-1995, p137
„A több faállományt magába foglaló erdőállományok elemzése az erdőrendezéstan szakterülethez tartozik. Ezen belül: a statikus elemzés területe – az erdőleltár, a dinamikus elemzés területei pedig az erdőállomány-modellek. Fatermési modell: adott fafajú vagy fafaj-összetételű faállományok legfontosabb jellemzőinek időbeli változásait megjelenítő táblázat, nomogram, függvény illetve algoritmus.”
Dr. Veperdi Gábor: Erdőbecsléstan, Sopron, 2009.
„Az erdőgazdálkodási ágazatban fontos előrelátni a faállományok dinamikáját, fejlődésük ellenőrzési lehetőségének a biztosítását. A számítástechnika fejlődésének köszönhetően a 80-as évek elejétől robbanásszerű fejlődés ment végbe a faállományok dinamikus fejlődésének modellálása terén.
Metodikáját tekintve a modelleknek három alapvető típusát különböztetjük meg:
- növekedési modellek (growth models): egy adott faállomány-szerkezeti tényező növekedését modellálja egy meghatározott időtartamra;
- fatermési modellek (yield models): a faállomány (pl. térfogatának) produktumát modellálja egy adott időpontra.
- a fenti két modell kombinációja, vagyis olyan növekedési modellek, amelyek fatermési adatokat is megjelentetnek a növekedés különböző meghatározott fázisaiban.”
Dr. Veperdi Gábor: Faterméstan, Sopron, 2008.
Dr. Király László-féle konvergens prognózisok módszere
Az eljárás lehetővé teszi az erdőleltározás és erdőtervezés adatai, valamint az elmúlt időszakok változásainak vizsgálata alapján egy (vagy több) jövőképhez konvergáló prognózis(ok) készítését, melynek alapját erdőrészlet szinten a fatermési modellek, erdőállomány szinten pedig a szabályos erdőmodellek képezik.
Dr. Király László módszere a gyakorlatban is alkalmazásra került, számos esetben segítve a szakhatóságok, civil szervezetek és a gazdálkodó közötti egyeztetéseket.
További információ: dr. Király László - dr. Mészáros Károly: Konvergens prognózisok szerepe az erdőgazdasági stratégiák tervezésében, Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1994-1995, p137
Dr. Bán István-féle hozamszabályozás módszere
Munkássága alatt többféle módszert alkalmazott, ezek egyike a Véghasználat-optimalizálás (VHOPT), valamint a Véghasználat-hozamszabályozás tervszámainak meghatározása maximum kiegyenlítés módszerrel. Az Országos Véghasználat-hozamszabályozást az 1992-2031-es időszakra készítette el.
További információ: Dr. Bán István: Erdészeti alkalmazott biomatematika, Budapest, 1996
EFISCEN
Az EFISCEN (European Forest Information SCENario) egy nagyterületű erdő modell, ami az erdészeti erőforrások prognózisára használható regionális és európai szinten. A modell alkalmas akár 50-60 éves periódusokban való előrejelzésekre is.
A modell a nemzeti erdőleltárok adatait használja fel fő inputként a jelenlegi erdészeti erőforrások leírására. Ezen információk alapján a modell prognosztizálja az erdészeti erőforrások alakulását, akár különböző forgatókönyvek alapján is. E forgatókönyveket döntően a gazdálkodási rezsim határozza meg, de figyelembe tudja venni az erdőterületben vagy akár a faállományok növekedésében a klímaváltozás miatt bekövetkező változásokat is.
EFISCEN-t az Alterra és EFI fejlesztette ki közösen. További információ: http://www.efi.int/portal/virtual_library/databases/efiscen/
EFDM modellezés
A DIABOLO (Distributed, integrated and harmonised forest information for bio-economy outlooks – Megosztott, Integrált és Összehangolt Erdészeti Információ a Biogazdasági Távlatokhoz) projekt egy, a Horizont 2020 Társadalmi Kihívások (Horizon 2020 Societal Challenges) program úttörő kutatási projektjei közül. A DIABOLO pontosabb, harmonizált és aktuális erdészeti információt biztosít az Európai Nemzeti Erdőleltárok (European National Forest Inventories, ENFIN) együttműködési hálózatán keresztül. A projekt eredménye hozzájárul a konzisztens erdészeti információkon alapuló EU szakmapolitikai és nemzetközi folyamatok fejlesztéséhez.
A projekt 4 éves futása során szerteágazó feladatkörrel foglalkoztak a tagországok szakértői csoportjai. Ezek közül az egyik kiemelendő feladat során a kijelölt tagországok a dinamikus erdészeti modellt (EFDM) használva, az erdőleltárak adataiból, különböző szcenáriók alapján modellezték a fakészlet, biomassza mennyiség alakulását a 2040-ig tartó időszakra.
Hazánk két szcenárió modellezésében vett részt: megbecsültük a fatérfogat, földfeletti szénkészlet alakulását abban az esetben, ha minden erdőterületen megengedett lenne a fahasználat (FAWS), a törvényi szabályozástól függetlenül.
A másik szcenárióban azok az erdőterületek kiestek a felhasználható erőforrások becsléséből, melyekben jogszabályok által tiltott a fahasználat (FNAWS).
A projekt már lezárult, számos eredménnyel és publikációval. A fenti modellezésről további információ itt olvasható: https://link.springer.com/article/10.1007/s13595-019-0863-6