Definíciók
Jelen dokumentum csak az erdőleltározás során használatos legfontosabb szakmai fogalmakat definiálja, kizárólag az erdőleltározási módszer szem előtt tartásával.
Aktuális erdőtársulás |
A mintaterületen található mintafák, illetve a 7 centiméteres alsó mellmagassági átmérőhatárt elérő fák alapján megállapított erdőtársulás a körzeti erdőtervezés során alkalmazott besorolás valamint csoportosítás alapján. Részletes felsorolás illetve a megfeleltetés a Függelék Kódjegyzék fejezetnél.
|
Állomány alatti |
Ha a mintaterületen található faállomány záródása eléri a 30 %-ot, akkor az alatta levő kis fák állomány alattinak számítanak.
|
Átmérő |
A mintafa mellmagassági (1,3 m-en mért) átmérője. Síkvidéken az átlaló vonólécét a mintapont közepére irányítva, míg lejtős terepen az esésvonal irányába, a mintafa magasabb oldaláról mérve, az átlaló vonólécét merőlegesen tartva az esésvonalra történik a mérés. Az átlaló mérési tartományát meghaladó esetben kerületmérésből történik a visszaszámítása. |
Bekerítettség |
A mintaterületre illetve közvetlen környezetére vonatkozó információ, mely elsősorban a vadrágás értékelésénél hasznosítható. A besorolásnál azt kell mérlegelni, hogy a kerítés vissza tud-e tartani egy esetleges vadkárosítást. Ennél fogva egy nagyobb tömb bekerítettségét - több tíz hektár - nem bekerítettként kell megadni. |
Cserje borítás |
A mintaterületen található cserjék lombkoronájának talajra vetített aránya és a mintaterület hányadosa. Az értéket kategóriákba besorolva kell megadni.
|
Cserjés terület |
Ha a terület faállománnyal való borítottsága 5 %-nál kevesebb, de a cserjékkel együtt vett borítottság meghaladja a 10 %-ot, akkor cserjésnek minősítendő a terület.
|
Domináns lágyszárú |
Dominánsnak a 20%-os relatív gyakoriságot („elegyarányt”) elérő vagy meghaladó fajokat nevezzük. A legalább 6-30%-os” kategóriát elérő lágyszárú borítottság esetén kell megadni domináns fajt. |
Egyéb fafaj |
A mintaterületen előforduló, de se mintafaként, se kisfaként nem szereplő fafaj.
|
Egyéb fás terület (OWL) |
Egyéb fás terület (avagy elterjedt angol nevén: other wooded land OWL) a FAO/COST E43 definíció alapján minden olyan 0,5 ha-t meghaladó terület, ahol az 5 m-es magasságot elérő, avagy az adott termőhelyen elérni képes egyedek záródása 5-10 % közé esik, avagy a 0,5 ha-nál nagyobb területen a fák és cserjék együttes záródása meghaladja a 10 %-ot. A hazai erdőleltár a fenti két definíció alapján elkülönülten is nyilvántartja a csak fákkal borított egyéb fás területeket (OWL1) és a cserjés területeket (OWL2). Hangsúlyozni kell azonban, hogy e két érték összege a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott egyéb fás terület (OWL). |
Egyéb részlet |
A körzeti erdőtervezés során kialakított gazdasági beosztás egysége a részlet. A faállománnyal nem borított részletek (nem erdőrészletek), melyek a gazdálkodást közvetlenül szolgálják az egyéb részletek. Ilyenek például a tisztás, nyiladék, csemetekert. |
Egyéb művelési ággal érintett terület
|
A mintaterület faállománnyal borított, de a mintaterület közepe 50 m2-nél nagyobb, nem erdőművelési ágú (víz, állandósított út, stb.) egyéb területre esik.
|
Élőfakészlet |
Az élő mintafák által az adott vonatkoztatási területre reprezentált érték, amely a Sopp fatömegszámítás alapján az egyedek vágáslap feletti, kéregben mért összes fatérfogatát (vastag és vékonyfa) tartalmazza. Kiszámítása az egyed mellmagassági átmérője, valamint a vonatkozó magassági görbéből kalkulált magasság alapján történik, és ezt követően kerül átszámításra az adott vonatkoztatási területre. Az alkalmazott függvény és paraméterek a "Mintafák fatérfogatának számítása" részben kerül ismertetésre. |
Erdészeti hatóság |
Az erdészeti hatóság a megyei kormányhivatalokhoz tartozó, az ország teljes területét első fokon felügyelő 10 igazgatási egységet jelenti a táblázatok, eredmények területi felbontásánál. |
Erdészeti tájcsoport |
Az uralkodó és jellemző domborzati viszonyok (középhegység, dombság, síkság) alapján megkülönböztetett természetföldrajzi egység. [Halász 2006]. |
Erdőrészlet |
A körzeti erdőtervezés során kialakított gazdálkodási beosztás egysége a részlet. A faállománnyal borított részletek - beleértve az ideiglenesen faállománnyal nem borítottakat is (vágásterület) az erdőrészletek.
|
Erdőterület |
A FAO/COST E43 definíció alapján erdőnek minősül minden 0,5 ha-t meghaladó terület, ahol az 5 m-t elérő, avagy azt az adott termőhelyen elérni képes fák záródása meghaladja a 10 %-ot. A 20 m-t szélességet el nem érő erdősávok nem tartoznak az erdőterület fogalmába, még ha a többi elvárást ki is elégítenék. |
Erdőtervezett terület |
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapján erdőként definiált és az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőrészletek összessége. A statisztikai erdőleltározás során, ha a mintapont közepe erdőrészletre esik, akkor az erdőtervezett területként kerül megjelölésre |
Eredet |
Megadása a körzeti erdőtervezésben használatos kódjegyzék alkalmazásával történik, mikor is a mag eredet hálózatos ültetés esetén további, hálózatra vonatkozó kategória alapján kerül feltüntetésre. |
Faállománnyal borított terület |
A mintaterületen mintafával bíró egyedek területarányos összesítése. Az "üres" illetve esetenként a "nem definiált" kategóriákkal együtt alkotják a teljes erdőterületet. A legtöbb esetben a Faállománnyal borított terület esetén - az információ teljessége érdekében - az üres terület nagysága is feltüntetésre kerül. |
Fafaj |
A mintafa faj szintű meghatározása, mely során a körzeti erdőtervezés során alkalmazott kódok kerültek alkalmazásra. Részletes felsorolás illetve a megfeleltetés a Függelék Kódjegyzék fejezetnél. |
Fafajcsoport |
A körzeti erdőtervezés során alkalmazott megfeleltetés került alkalmazásra. Részletes felsorolás illetve a megfeleltetés a Függelék Kódjegyzék fejezetnél.
|
Fás szárú energiaültetvény |
Fás szárú energetikai ültetvény a külön jogszabályban meghatározott fajú, illetve fajtájú fás szárú növényekkel létesített, biológiai energiahordozó termesztését szolgáló növényi kultúra, amelynek területe az 1500 m2-t meghaladja. |
Fekvés |
A mintaterület jellemző kitettsége a körzeti erdőtervezés során alkalmazott kódolással.
|
Fekvő holtfaanyag |
A kisebbik végén legalább 10 cm átmérőt elérő és minimum 1 m hosszal rendelkező fekvő holtfa, mely a talajhoz gyökereivel már nem rögzül. |
Fiatal állomány |
A mintaterület szegmentálásából adódóan, ha egyedi mintafa felvételére nem kerül sor - adott szegmensben meglévő átmérőhatárok miatt -, de a teljes mintaterületen mégis fellelhető 7 cm-t elérő vagy meghaladó egyed, akkor a mintaterület fiatal állomány besorolást kap.
|
Fizikai talajféleség |
A talajban levő primer ásványi alkotórészek mennyiségének egymáshoz viszonyított aránya. Kategorizálása a körzeti erdőtervezésnél alkalmazottak szerint. |
Genetikai talajtípus |
A környezeti tényezők együttes hatására kialakult talajok, melyek a talajfejlődés folyamán hasonló fejlődési állapotot értek el egy genetikai talajtípus tartoznak A körzeti erdőtervezés során alkalmazott kódolás alapján többnyire az Országos Erdőállomány Adattárból átvett érték. Néhány esetben a mintaterületre vonatkoztatva, felülbírálásra kerül. Típusai és csoportosításuk a Függelék Kódjegyzéknél található.
|
Hálópont |
A statisztikai erdőleltározás elméleti hálókiosztásának metszéspontjai. |
Hidrológia |
A víz, többlet víz jelenlétére, hiányára utaló paraméter, a körzeti erdőtervezésben alkalmazott kategóriák szerint.
|
Holt erdő |
A holt erdő kategóriába olyan mintapontok tartoznak, ahol kizárólag elhalt mintafák találhatók. |
Holtfa |
Holtfa, avagy álló holtfa alatt a mintaterületen mintafaként felvett, elhalt egyedek értendők. A hozzájuk kötődő számítások, nagyobb területegységre való kivetítésük megegyezik az élő mintafáknál alkalmazottakkal. |
Idegenhonos |
Olyan nem őshonos faj, amely a jelenlegi ország területén, illetve egy-egy tájegység vonatkozásában idegen eredetűnek tekinthető. A Függelék Kódjegyzékében felsoroltak szerinti besorolás. |
Intenzíven terjedő/ Invazív |
Erőszakosan terjeszkedő, idegenhonos faj, amely az őshonos fajok rovására terjeszkedik. A Függelék Kódjegyzékében felsoroltak szerinti besorolás.
|
Invazív cserjék aránya |
A mintaterületen található invazív cserjefajok összesített elegyaránya 5%-os pontossággal. |
Invazív lágyszárúak aránya |
A mintaterületen található invazív lágyszárú fajok összesített elegyaránya 5%-os pontossággal. |
Kisfa |
A mintaterületen a 7 cm-es mellmagassági átmérőt el nem érő egyed, mely a legkisebb, 3 m-es sugarú körben kerül megmintázásra és három magassági csoport egyikébe, fafajonkénti besorolásra. A szikleveles egyedek nem tartoznak bele. |
Klíma |
Erdészeti klímabesorolás, melynek alapja a júliusi 14 órás páratartalom, az évi átlagcsapadék és átlaghőmérséklet. Az erdőleltározás során az adat az Országos Erdőállomány Adattárból kerül átvételre és csak kevés esetben, a mintaterületre vonatkoztatva kerül felülbírálásra. |
Kor |
Az adott mintafa életkora. Az esetek túlnyomó többségében az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő kor átvételével, néhány esetben pedig becsléssel illetve évgyűrűszámlálás alapján kerül meghatározásra. |
Korhadtsági fok |
Az álló holtfa, fekvő holtfaanyag illetve a tuskó korhadtsági mértékét jellemző kategorizálás. |
Lágyszárú borítás |
A lágyszárú vegetáció mintaterületet érintő borítottsága, kategóriánkénti besorolásban. |
Lejtés |
A mintaterület átlagos lejtésének ítélt, műszerrel megmért értéke. |
Magasság |
Magasság vagy famagasság a mért egyed talajszinttől mért, a faegyed csúcsáig tartó hossz. A mért magasságokból magassági görbe kerül előállításra és a görbéről visszanyert adatok a később használatos magassági értékek. Ez alól a törzs és koronatörött fák kivételek, mely esetekben a ténylegesen megmért magasságok a további számítás alapjai. |
Mintafa |
A mintaterületen levő, mellmagassági átmérőjében 7 cm-t elérő faegyed, amely - figyelembe véve a mintakör szegmensek kialakítására és alkalmazására vonatkozó szabályokat - az erdőleltározás során felvételre is kerül.
|
Mintakör |
A teljes mintaterületet meghatározó alakzat, mely 12,62 m-es sugarával 500 m2-es mintaterületet definiál. Az ezen belül kialakított szegmensek is mintakörrel meghatározottak, de ezek esetében a 7 m-es mintakör illetve a 3 m-es mintakör a korrekt hivatkozás. |
Mintaterület |
Mintaterület alatt többnyire a teljes mintaterület, azaz a 12,62 m-es sugár által meghatározott 500 m2-es terület értendő. Ettől eltérő esetben pontosítással kell a mintaterületre hivatkozni, pl.: kisfák megmintázására szolgáló mintaterület. |
Mintaterület szegmentálása |
A teljes, 12,62 m-es sugarú mintaterület 7 m-es, illetve 3 m-es sugarú körökkel való részterületre bontása, ahol a mintafákra eltérő átmérőhatárok vonatkoznak a mintába való bekerüléshez. A szegmentálás a hatékonyabb munkavégzés érdekében kerül alkalmazásra. |
Mintavételi háló |
Az ország teljes területét lefedő elméleti rácsháló, melynekmetszéspontjaiban elhelyezett traktok sarokpontjai a tényleges mintavételihelyek. A statisztikai erdőleltár első 5 éves ciklusában a mintavételi háló 4× 4 km-es. |
Nem definiált |
Az eredmények közlésekor számos esetben megjelenik ez a fogalom.Részletes kifejtése - a terjedelem miatt - "Az eredményekértelmezéséhez" fejezetben olvasható. Általánosságban: a ténylegesadattartalommal nem rendelkező részhalmaz kerül ebbe a kategóriába. |
Országos Erdőállomány Adattár(OEA) |
Az NFK Erdészeti Főosztálya által vezetett adatbázis, amely törvényáltal előírt nyilvántartási kötelezettség. A körzeti erdőtervezés soránelőállt körzeti erdőtervek adatait, az erdészeti hatóság által felügyelttevékenységek tartalmára, állapotára vonatkozó információkat, az erdészetitámogatásokkal kapcsolatos információkat és az EMMRE-hez kapcsolódóinformációkat, adatokat is tartalmazza. Alapvető egysége a részlet. A leíróadatokon túlmenően térbeli információ is része az OEA-nak. |
Őshonos |
Botanikailag az utolsó nagyobb klímaváltozás (Bükk I. korvége, i. e. 800) óta az adott tájegységben természetesen előforduló faj. A Függelék Kódjegyzékében felsoroltak szerintibesorolás. |
Pufferzóna |
Az erdőleltározás előkészítési munkálata során alkalmazott mintegy20-30 m-es sáv - gyakorlatilag egy biztonsági zóna -, melynek alkalmazásávalkizárható, hogy egy terepen mintázandó pont az esetleges kiértékelésipontatlanság miatt kimaradjon a helyszínelési munkákból. |
Rágott kisfa |
A kisfa vezérhajtásának csúcsrügyét (legmagasabb ponton elhelyezkedőrügy) ért vadrágás. Ha csak az oldalhajtás rágott, akkor nem minősülrágottnak az adott egyed. |
Régió (NUTS2) |
Magyarországnak az Európai unió egészét lefedő (Nomenclature ofTerritorial Units for Statistics)Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája. A NUTS2 szint az országot7 területi egységre bontja. |
Rendeltetés |
Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőrészlet első helyenfeltüntetett rendeltetése, az elsődleges rendeltetés, amely azerdőgazdálkodás hosszú távú céljára utal. |
Statisztikai erdőleltár |
Az ország teljes területét lefedő, adott reprezentativitást megcélzó,mintavételen alapuló statisztikai becslés, mely a mintavételezéspontosságának függvényében, a konfidencia intervallum feltüntetésével adja avárható értékre és annak megbízhatóságára vonatkozó információt. Célja adottterületegységre vonatkoztatva és adott definíciós halmaz alkalmazásával ahosszú távú szakmapolitikai döntések megalapozása valamint az erőforrásokfelmérése és változásának nyomon követése. |
Szabad állású |
Ha a mintaterület faállományának záródása nem éri elér a 30 %-ot,akkor az alatta levő kis fák szabad állásúnak számítanak. Ugyancsak idesorolandók azok a kis fák, melyek mintaterületén nem volt egyedi mintafafelvéve. |
Szintezettség |
Az állományt többszintűnek kell megadni, ha az első szint melletttovábbi, magasságában markánsan és jól elkülöníthető szint található. Szálalóerdőalak leírására külön lehetőség van. |
Szociális helyzet |
Kraft féle magassági besorolás alapján megadva. |
Tengerszint feletti magasság |
Méter élességgel, az alkalmazott Garmin GPS eszközből kiolvasva kerülfeltüntetésre. A GPS időnként, ismert magassági pontokon kalibrálásra kerül. |
Terepi pont |
Az előkészítési (osztályozási) munkák során a potenciális mintapontokazon részhalmaza, mely terepi helyszínelést igényel, azaz valószínűsíthetőenterepi mintavételi pont, illetve teljes mértékben nem zárható ki enneklehetősége. |
Természetesség |
Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőrészlethez kötöttinformáció, amely erdei életközösség természetességi állapotára vonatkozik.Azt mutatja, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodásegyüttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel atermőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz. |
Termőréteg vastagsága |
A termőréteg a talaj felső illetve a növényzet által hasznosíthatórétege, melyből a növényzet tápanyagot tud felvenni. Megítélésében segítség afák gyökereinek elhelyezkedésének vizsgálata. Az esetek többségében azOrszágos Erdőállomány Adattárból átvett érték, de a mintaponton egytalajszelvény, vagy a fák növekedése alapján esetenként felülbírálásra kerül. |
Terület típusa |
A statisztikai erdőleltározás során használatos kategória, mely aztmutatja, hogy az adott mintaterület része-e az Országos ErdőállományAdattárnak, ha igen, akkor milyen státuszban (erdőrészlet, avagy egyébrészlet). |
Törzsminőség |
A törzsminősítés két jellemzőből tevődik össze: egyrészt az „iparifa”térfogatának a viszonyítási alap (a teljes famagasság felében meghúzottképzeletbeli vonal alatti farész) térfogatához való arányából, másrészt ezen„iparifaarány” minőségi osztályából. |
Trakt |
A mintavételi háló metszéspontjában elhelyezett 200 m × 200 m-esnégyzet, melynek sarokpontjai a potenciális mintavételi helyek. A mintavételihálópont a trakt dél-nyugati sarokpontjával megegyezik. |
Tuskó |
Felvételre kerülnek a kivágott egyed föld fölött visszamaradt része,a tuskó, abban az esetben, ha felsőátmérője eléri a 20 cm-t és középpontja a mintaterületre esik. |
Üres terület |
Az erdőleltározás módszeréből adódóan - adott átmérőhöz kötöttegyedek számítanak csak mintafának - az üres terület több részelemből tevődikössze. Egyrészt a klasszikusan üres területből, az ún."vágásterületből" illetve az ehhez közeli"záródáshiányos" területből. Adott statisztikákban ugyancsak ide sorolódnak a "nemmintapont" illetve a "felvétel akadályozva" státuszúerdőterületek is. Mivel nincs egyedi mintafa felvéve, esetenként az üresterület részei a "kisfás" illetve a "fiatal állomány"besorolást nyert területek. Az adott táblázatnál utalás történik az"üres" avagy "nem definiált" területek értelmezésére,ellenkező esetben az üres a fenti kategória összességét tartalmazza. |
Vágásterület |
Ha a mintaterületről a fák teljesen kivágásra kerültek, és 7 cm-nélvékonyabb egyedek sincsenek jelen, a pontot vágásterületnek minősítjük. |
Vastagfa |
Vastagfa alatt a mintafa föld feletti, kéreggel együtt 5 cm-nélvastagabb a tuskó nélküli fatérfogata értendő. A Sopp Fatömegszámításitáblázatokban az összesfa mellett a vastagfa is feltüntetésre kerül. Enneksegítségével a "Mintafák fatérfogatának számítása" fejezetben isfeltüntetett függvényalak és paraméterek segítségével került a vastagfameghatározásra. |
Vízgazdálkodási fok |
Az adott termőhely vízellátottságát jelző érték, mely avízgazdálkodási fokot jelző növények alapján kerül meghatározásra. |
Zárlati károsító |
Potenciális gazdasági illetve ökológiai jelentőségű károsító, amely aveszélyeztetett területen még nem fordul elő, vagy előfordul, de nem terjedtel és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. |
Záródás |
A mintafák koronája által határolt talajfelszínre vetített területekközös metszete és ennek százalékos aránya a teljes mintaterülethez képest. Akorona belső áttörtsége nem csökkenti a záródás értékét. Több szint eseténelkülönítve történik a becslése és megadása. |
Záródáshiányos terület |
Olyan egybefüggő, 0,5 ha-nál kisebb üres terület, amelyen semmintafa, sem kis fa nem található és nem is fahasználat miatt vált a területüressé. Elsősorban erdőrészletben található, termőhelyi hibából keletkezőkisebb záródáshiányos foltok. |