Gyűjtött adatok köre
Az évek során az erdőleltározás rendszere számos változáson ment keresztül, egységesebbé vált a felvételezés, bővült a felvett paraméterek köre (holtfák, tuskók, cserje- és lágyszárú borítottság, invazív cserje- és lágyszárú fajok borítása, vad általi rágáskárok leírása, egyéb fák felvétele), egyes, hatékonyan nem mérhető elemek ugyanakkor kiestek a felvételből. Az NFI során felvételezésre kerülő változók nem korlátozódnak csupán az erdőállománnyal kapcsolatos információkra, egyszersmind a termőhelyi adottságokra és a földrajzi helyzetre vonatkozó adatok is bekerültek a felmérésbe.
Az adatgyűjtésben a Field-Map szoftver nyújt segítséget.
A FM Project Manager lehetőséget biztosít egyedi, terepi adatrögzítésre alkalmas adatgyűjtő környezet kialakítására, amit projektnek nevezünk. A projektet az FM Data Collectorban futtatva történik a leíró és térképi terepi adatok rögzítése, ahol lehetőség van továbbá a felvett adatok mérés közbeni és a mintapont felvételét követő utólagos ellenőrzésére is. A Data Collectorban önálló rétegként jelennek meg a felmérendő nagy adatcsoportok, úgymint az általános adatok, a mintaterület adatok, a mintafák, a kisfák, a fekvő holtfa, a tuskók és a zárlati károsítók. A szoftvercsalád harmadik tagja, az FM Inventory Analyst a terepen begyűjtött adatok statisztikai elemzését teszi lehetővé.
Az általános adatok körébe a mintapont státusza, a mért GPS koordináták és GPS pontosság, a felvételezők neve, a felvétel dátuma és a felvételezés körülményei, a mintaterület földrajzi elhelyezkedése (domborzat, lejtés/fekvés, tengerszintfeletti magasság), a termőhely jellemzői (klíma, hidrológia, vízgazdálkodási fok, genetikai talajtípus, termőréteg vastagság, fizikai talajféleség és talajkár) tartozik. A mintaterületen észlelt fahasználat módja és becsült éve is itt kerül feltüntetésre.
Amennyiben a mintaterület státusza faállománnyal borított vagy fiatal állomány, megadásra kerül az aktuális- és potenciális erdőtársulás, a szintezettség és záródás. Ezen a rétegen kerülnek feltüntetésre a mintakör területén található cserje- és lágyszárú fajok, valamint ezek borítása (különös tekintettel az invazív fajokra), illetve az elhalt ág borítottság és a felhalmozott holtfaanyag mennyisége. 2011-2019 között a növedékcsapokra vonatkozó adatok is ezen a rétegen kerültek rögzítésre. A Soproni Egyetem szakembereivel együttműködve 2018-ban kezdetét vette egy kibővített, NFI adatokon nyugvó erdőtermészetesség értékelő módszer kidolgozása, számos, az erdők összetételére és szerkezetére vonatkozó adat felhasználásával. Ennek támogatására került bevezetésre a mintakör környezetét jellemző ún. beágyazottság paraméter, melynek célja a viszonylag kis mintavételi terület adatainak kiterjesztése. Az így vizsgált 50 méter sugarú körben kell megbecsülni a természetszerű- és nem természetszerű erdő, valamint a természetszerű cserjés/gyep/víz és az egyéb kultúrterület arányát.
A mintafák lapon kerülnek felvételre a mintakör felépítésénél már részletezett szegmensekben a megfelelő mellmagassági átmérővel rendelkező élő fák és álló holtfák magassági osztálytól függetlenül (az egyetlen magassági kritérium, hogy a fa elérje az 1,3 métert, vagyis értelmezhető legyen a mellmagassági átmérője). A mintafát leíró alapadatok – a fafaj, eredet és kor mellett a magasság és a mellmagassági átmérő, a szociális helyzet, illetve a faegyed általános egészségi állapotára vonatkozó adatok (lombkorona állapot, törzsminősítés) is rögzítésre kerülnek.
A kisfák lapon a mintakör középpontjától számított 3 méteres sugarú körön belül található, 7 cm-es mellmagassági átmérőnél kisebb faegyedekről készítünk részletes leltárt. A kisfákat 3 magassági osztályba soroljuk, úgymint az 50 cm alattiak, az 50-200 cm közöttiek és a 200 cm felettiek. A felvétel során magassági csoportonként, azon belül fafajonként meg kell adni az egyedszámot, valamint a becsült átlagátmérőt mm-es pontossággal, továbbá azt, hogy hány egyed csúcsrügye vadrágott.
A holtfaanyag lapon regisztráljuk az 500 m²-es mintakörön belül fellelhető összes fekvő holtfát, amennyiben hossza eléri az 1 métert és a vékonyabb végén is eléri a 10 cm-es vastagságot. Ezen felül rögzítésre kerül a faanyag korhadtsági foka és típusa (lombos/fenyő).
A tuskók lapon a mintaterületen belül található, minimum 20 cm-es átmérőjű, 1,3 méternél alacsonyabb tuskókat, valamint ezek korhadtsági fokát és típusát rögzítjük.
A zárlati károsítók lapon jelölni kell, hogy valamilyen zárlati károsító jelét észleltük-e a mintaterületen. (Amennyiben igen, ezt haladéktalanul jelezni kell a NÉBIH NTAI felé.)
Az elkészült statisztikák értelmezéséhez fontosnak ítélt tartalom a Függelék Kódjegyzék részében található.