HU | EN
Főoldal Módszertan Munkafolyamat Pontfelkeresés, mintaterület kijelölése

Pontfelkeresés, mintaterület kijelölése


A mintapont felkeresése

Pontfelkeresés

Az "Előkészítés, osztályozás" részben leírtak alapján előáll a "terepi pontok" listája, amelynek koordinátái mind a FieldMap projektbe, mind a felkeresést segítő GPS eszközbe is feltöltésre kerülnek.

Amíg korábban hagyományos geodéziai eszközökkel (pl. busszola teodolit) támogatott mérések segítették a mintapont kijelölését és felkeresését, ma már a GPS az erre használatos eszköz, mivel kellő biztonsággal és elfogadható pontossággal hatékonyan alkalmazható. A tájékozódás további támogatásaként a hivatalos, navigációs térképek mellé az erdőtervi térkép is feltöltésre kerül, külön fedvényként. A terepi mozgást segítik továbbá az irodai előkészítéskor összegyűjtött információk és a korábbról fellelhető megközelítési leírások, melyek szintén a terepi számítógépen kerülnek tárolásra. Ugyancsak itt található az űrfelvételből kimetszett képrészlet, az ún. "képkivágat" is, amely egy nagyobb területet bemutató, többnyire a közeli lakott területet is ábrázoló képből, valamint egy "kinagyított", már csak a trakt közvetlen környezetét ábrázoló képből áll.

Pontfelkeresés
Képkivágat távoli nézettel

Fentiekkel megtámogatva a pontfelkeresés, illetve új pont esetén a pontkitűzés már az esetek többségében különös nehézség nélkül elvégezhető.

Visszatéréskor - az előző ciklusban létesített és állandósított pont esetében - további segítséget adhat a mintafák egy részére korábban felfestett jelölés.

Amennyiben fellelhető a korábbi - FNM-es - mintapont, és annak távolsága az elméleti pontközéptől nem több mint 50 m, továbbá ha ez a korábbi mintaterület kielégíti a mintavételezés feltételeit, akkor a felvételezés a korábbi ponton történik. A korábbi mintapont és az elméleti mintapont megadott távolságon belüli - elfogadható - eltérése esetében is csak akkor lehet a felvételezést a régi ponton elvégezni, ha nincs markáns eltérés a két potenciális mintavételezési helyen található állomány között (pl. bükkös helyett fenyves, idős erdő helyett fiatalos, stb.). Eltérés esetén minden esetben az elméleti ponton kell a felvételezést elvégezni.

A projektben rögzítésre kerül, hogy a felvételezés a korábbi mintaközéppont alkalmazásával, avagy attól különböző mintaközéppel került elvégzésre.

Bár az ún. nyomvonal rögzítése a GPS eszközön már a felvételezés után, a mintapont és az elsőként elért főútvonal közötti szakaszon történik, ennek a munkafázisnak a megemlítése mégis itt célszerű, mivel ez is a majdani visszatérés támogatását szolgálja. Az így nyert nyomvonalak archiválásra és a későbbiekben felhasználásra kerülnek.

Mintavételezés felülvizsgálata

A mintapont közepének azonosítása után felül kell vizsgálni, hogy a mintavételezés valóban indokolt-e. Ennek első lépése, annak eldöntése, felülvizsgálata, hogy az adott terület erdőterületnek minősül-e, azaz kielégíti-e a területnagyságra és a faegyedeknek a záródásra vonatkozó elvárásait.

Ahhoz, hogy egy területről eldönthető legyen annak nagysága, először az adott területet le kell tudni határolni. A lehatárolás alapkérdése az, hogy mely faegyedeket kell a lehatárolandó területhez tartozónak tekinteni és melyiket nem. A határvonal kijelölését szolgáló fák esetén elvárás, hogy azok töveinek (tengelyvonalának) egymástól való távolsága 20 m-t ne haladja meg, továbbá az így meghúzott határvonal önmagához (a terület bezárásától eltekintve) nem térhet vissza. A terület határvonala a határvonalat alkotó faegyedek függőleges koronavetületeit magába foglaló burkoló görbe.

A fenti területlehatároláson túlmenően vonalas alakzatú fával borított területeken még egy további paraméter is figyelembe veendő a döntésnél, azaz a vonalas alakzatú faállomány szélessége a mintaközép vonalában a 20 m-t meg kell, hogy haladja.

Amennyiben beazonosításra kerültek a faállománnyal borított terület határvonalát érintő faegyedek, meghatározható a terület határvonala, majd ezt követően a nagysága. Az Erdőterület illetve Egyéb fával borított terület (OWL) egyik alapkritériuma a területnagyság, azaz a faállománnyal borított terület meghaladja-e az 5000 m2-t.

Bizonytalan esetben a határoló vonalon GPS-el elvégzett területmérés dönti el a mintába kerülést.

A lehatárolt faállománnyal borított terület esetén, ha annak nagysága meghaladja az 5000 m2-t, meg kell becsülni annak záródását.

A mintaterületen a záródás szempontjából a lombkoronák külső határoló vonalának függőleges vetülete az irányadó. A koronában lévő levélhiány miatti áttört részeket a záródás meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni, a záródás értékét mindig a teljes lombkorona függőleges vetülete alapján becsüljük. A függőleges átfedéseknél (két fa egymás alatt) a vetület csak egyszer számítandó bele.

Erdőterület, egyéb fával borított terület (OWL) vagy cserjés

A záródás becslése után tudjuk a felkeresett terepi pontot minősíteni. A definíciós részben leírtak figyelembevételével, itt most csak a záródás értéket kiemelve, erdőterületnek minősül a terület, ha a faállománnyal borított terület záródása > 10 %, egyéb fával borított a terület (OWL), ha a faállománnyal borított terület záródása > 5 % de <= 10%-nál.

Ha a fák és cserjék záródása együttesen meghaladja a 10%-ot, de a fák záródása 5 %-nál nem nagyobb, cserjésnek minősülnek. (A nemzetközi gyakorlat a hazai "egyéb fával borított terület" és a "cserjés" együttes területét érti OWL alatt). Fentiek alapján meghatározandó a mintapont státusza.

Pont állandósítása

Ha a pont erdőterületnek minősül, állandósításra kerül. A mintapontot, annak közepén elhelyezett – sárga végű – fém cövekkel állandósítjuk, majd három átlagos átmérőjű, feltehetően 5-10 év múlva is fellelhető mintafát kell megfesteni, lehetőség szerint úgy, hogy azok egyenlő oldalú háromszöget alkossanak a mintapont középpontja, mint súlypont körül. Körben sárga sáv, míg a függőleges festés a mintakör középpontja felé mutat.

Pontfelkeresés

A mintapont közepének megjelölése