Előkészítés
Előkészítési munka alatt az erdőleltározás feltételeinek megfelelő, vagy egyértelműen ki nem zárható pontok halmazának meghatározását kell érteni. Tekintettel arra, hogy az erdőleltározási munkák más rendszerektől függetlenül zajlanak, így az előkészítési munka az ország teljes területét lefedi. A mintavételi helyek vizsgálata és osztályozása egy elméleti rácshálózat valamint a Google űrfelvételeinek segítségével zajlik. A folyamat során el kell dönteni az űrfelvételre vetített egyes elméleti hálópontokról (illetve az 500 m2-es mintakörről) azt, hogy az terepi pont-e vagy sem. Mivel egy mintapont jelentős területet reprezentál, ezért kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy egyetlen olyan mintapont se maradjon ki a terepi felvételezésből, amely a terepi paramétereit figyelembe véve kielégíti a mintavételezésre vonatkozó feltételeket. Ez csak úgy biztosítható, ha az előkészítési munka során a vizsgált potenciális mintapontokat két részre osztjuk. Egyik az irodában teljes bizonyossággal megállapíthatóan nem erdőleltári mintahelyek csoportja, míg az ebbe nem tartozóak kerülnek a másik részhalmazba. Ez utóbbiak az ún. "terepi pontok", melyek mindegyikét fel kell keresni a terepen és eldönteni, hogy el kell-e végezni a felvételezést vagy sem.
Az előkészítési munka első lépése annak eldöntése, hogy a mintapont fás területre esik-e vagy sem. Az „on-screen” vizsgálat során nem csak a hálópont, hanem az 500m2-es mintakör határa is jól látszik.
Ha a fotón egyértelműen nem fával borított a terület, akkor a pont minősítése "nem terepi pont", a hálópont nem része a terepi munkavégzésnek.
Hálópontok minősítésének folyamata
Ha fával borított a terület, akkor további szempontoknak kell egyidejűleg érvényesülni. Az I. fázis jellemzően irodai osztályozás, míg a II. inkább terepen ítélhető meg, a gyakorlatban mégsem különül el ilyen élesen a paraméterek megítélése.
- az adott fás terület nagysága meghaladja-e egybefüggően az 5 000 m2-t, azaz a 0,5 hektárt.
- ha nem éri el a mintázáshoz szükséges kiterjedést, akkor az alakját kell vizsgálni, miszerint vonalas-e, vagy sem?
- ha nem, akkor a hálópont 5000 m2-nél kisebb fás területként –facsoport – kerül regisztrálásra.
- ha igen, akkor a hálópont keskeny sávként – fasor – kerül regisztrálásra.
- ha az egybefüggő kiterjedésű fás terület meghaladja a 0,5 hektárt, akkor ugyancsak vizsgálandó az alakja.
- ha vonalas, de a szélessége nem éri el a 20 métert, akkor a hálópont 20 m-nél keskenyebb fás területként – erdősáv – kerül regisztrálásra.
- ha vonalas és a hálópontban mért minimális szélessége eléri a 20 métert, akkor terepi pont.
- ha nem vonalas, hanem tömbös, akkor is terepi pont.
- ha a fentiek alapján terepi pont minősítés lett az eredmény, akkor a záródás megítélése következik (a helyszíni információk alapján).
- ha a fák záródása meghaladja 10%-ot akkor erdőterület.
- ha a fák záródása 5-10%, illetve a fák és cserjék együttes záródása eléri a 10%-ot, akkor egyéb fás terület – OWL1 (other wooded land).
- ha a fák záródása 5% alatti, illetve a fák és cserjék együttes záródása eléri a 10%-ot, akkor cserjés terület – OWL2. (Meg kell említeni, hogy a nemzetközi definíció az OWL-t egyben kezeli, ennek megbontása csupán hazai specialitás.)
- ha a hálópont a fentieknek megfelel, de a mintakörbe egyéb művelési ág (pl.: gyep, szántó, út, víz, stb.) is belemetsz, akkor ez a benyúlás nem érheti el a 10%-ot, azaz az 50 m2-t. Ezek a fával borított terület határán levő hálópontok a pufferzónába esnek, ezért jelentős bizonytalansággal bír a minősítésük.
Abban az esetben, ha teljes bizonyossággal nem hozható meg a döntés az irodában, minden esetben kötelező a terepi helyszínelés. Elsősorban ebből adódik, hogy a terepi munka indulásakor meghatározott pontszám közül végül kevesebb lett a ténylegesen felvett, erdőterületnek minősülő mintapont. Ezzel a módszerrel minimalizálható volt a kimaradás veszélye.
Az ábrán a DK-i pont nem fával borított területre esik, a DNy-i és az ÉK-i pont jól láthatóan az állományban van, az ÉNy-i pedig pufferzónába esik. Terepi ellenőrzésre, majd annak függvényében a felvételre a sárgával jelölt pontok kerülhetnek. Az űrfelvétel alapján egyértelműen nem terepi pontok pirossal kerülnek feltüntetésre.
Az irodai osztályozás eredményeként nem csak a terepi pontok kerülnek megjelölésre, hanem valamennyi olyan pont, amelyek faállománnyal borított területen vannak. Ezek alak és méret szerint kerülnek regisztrálásra, terepen már nem lesznek felkeresve. Azonban ugyanezt a halmazt gyarapítják azok a pontok is amelyek valamely bizonytalanság miatt a terepen kapják ezen minősítés valamelyikét.
Mintapontok osztályozása
A terepi pontfelkeresés során a mintapontot az alábbi kategóriák egyikébe kell sorolni („Pont státusza”). Tényleges felvétel csak az "Erdőterület" besorolású pontokon történik.
| 1 | Erdőterület |
|---|---|
| 2 | OWL_Egyéb fával borított terület |
| 3 | Cserjés |
| 4 | Csak erdőpoligon (erdőtervezett) |
| 5 | Nem fával borított terület |
| 6 | Mezőgazdasági ültetvény jellegű (pl. gyümölcsös) |
| 7 | Egyéb művelési ággal érintett a mintaterület (víz) |
| 8 | 6 m-nél szélesebb nyiladék |
| 9 | 20 m–nél keskenyebb erdősáv |
| 10 | Megközelíthetetlen |
| 11 | Fás szárú energia ültetvény |
| 12 | Nem nagyobb, mint 5000 m2 |